2010. június 13., vasárnap

Lázban égek...

Az életemben egyetlen egy program van, ahonnan képtelenség elkésni: a salsa óra. Már akkor indultam el itthonról pénteken, amikor rég ment az óra elviekben, kb 20 perc az út, és mégis odaértem, sőőőt még vártam is. Az óra előtt 5 perccel még csak egy csajjal ketten voltunk a haladókból meg a két srác, akik besegítenek férfifronton a kezdőknél…na meg a tanár. De aztán csak becsordogáltunk és kezdődött az óra. De azért ez nem semmi, hogy tegnap sem sikerült elkésnem:)


Nagy autóvásárlási lázban égek - ilyen lázam van csak szerencsére. Most ezen a ponton kellett eldöntenem, hogy autó vagy lakás, amit akarok. A szimpatikus válasz: mindkettőt. De persze ez anyagilag ugye nem úgy működik. De döntöttem: autó. A döntésemnek szívfájdító, de egészen érthető oka van. Egy lakás megvételéhez és a berendezéséhez nem kevés pénz kell. Oké, hogy az eddigi ledolgozott 2,5 évem alatt összeszedtem egy egészen formás indulótőkét, de még legalább szerintem kéne egy 6-7 millió, hogy minden olyan legyen, ahogy én szeretném, azt meg egy fizetésre felvenni nagy merészség lenne részemről, úgy gondolom. Tehát ez a lakásproject tényleg csak akkor fog valamennyire szóba kerülni, ha már lesz egy olyan férfi, akivel el tudom képzelni az életem és majd együtt megküzdünk ezzel a dologgal is. Viszont az autó azért már egy elérhetőbb cél – anyagilag és hát nem mellesleg kezd egyre jobban problémás lenni az, hogy ki mikor hova viszi a családi autót.

Az álmom egy fekete színű autó, de nagyon úgy érzem, hogy ez az, amiről le kell mondanom, ahogy a jelenlegi helyzet áll, mert nincs. Nemes egyszerűséggel nincs. Aztán hosszas – már közel 2 havi keresgélés után meguntam – váltsunk színt. Na de milyet? Az az igazság, hogy ha már kiadok egy jó csomó pénzt, legyen olyan, amilyet én szeretnék – legyen szép és mivel full egyedit nem tudok venni, legalább ne legyen tucat színe: ne legyen ezüst. Úgyhogy maradt a piros. Első körben totál kilőttem, hogy nekem piros??? Ááááh, aztán most már a feketével egy szinten van. Totál megbarátkoztam vele és szerintem jól fog állni, elég csajos szín. Sőt anyám azt mondja, hogy egy fiatal lány ne vegyen feketét… na ezzel így nem értek egyet, de mindegy, már a piros is nagyon a szívemhez nőne. Úgyhogy most nagy válogatásban, nézegelődésben vagyok – szeretnék egy szép autót. – talán a jövő héten megtalálom a tökéletes hozzám illő autót, ami jól áll nekem:)


Ma konkrétan bolondok háza van nálunk, mert a szüleim szobáját felújítás céljából munkás srácok kerítik hatalmukba. Lesz tapétázás, meszelés, laminált parkettázás, új sarokülőgarnitúra… és ez mind a jövő héten. De ez mind azt vonja maga után, hogy a szüleim beköltöznek a szobámba a bátyám ágyára. Lesz ám itt perpatvar, jééézus. Mondtam éccsanyáméknak, hogy azt ugye tudják, hogy abban a szobában én vagyok az úr :) Akkor szép nyugodtan közölték, hogy nemhogy úr nem vagyok, de az nem is az én szobám, mert hivatalosan 1% közöm sincs a lakáshoz :) De nem rettenek meg… a kötelező programokat nézniük kell, mert hétfőn NCIS és Gyilkos számok, kedden Mentalista… nem gondolják, hogy ezek miattuk elmaradnak???? A lényeg, hogy ezalatt az egy hét alatt szerintem simán szétkapjuk egymást. Az programterv feszített – csütörtökön el kell hozni az ülőgarnitúrát úgyhogy ha a fene fenét eszik is, csütörtökre meg kell lennie a tapétának és a laminált padlónak. Kíváncsi leszek:) Majd hajtjuk az embereket mint állat… a festő gyerek egészen formás… remélem nem húz el innen, mire én hazaérek:)


Nagyon meleg van, úgyhogy elő a szoknyákkal és a papucsokkal… :) Végre 2 napi megsülés után eljutottam odáig, hogy a garázsból előszedtem a nyári hacukáimat. De szerintem most fog megint elromlani az idő – ez fix, de nem is lepődnék meg: ilyen az én formám. Valamelyik nap láttam egy jóslással foglalkozó honlapot, valamelyik nap jósolok magamnak és leírom, hogy mi lesz a jövőm:)


Szánsájn, jó zene - Bon Jovi - One wild night!



2010. június 4., péntek

Diéta ... vagy mi a szösz... :)

Hát három napja nagyon magam alatt vagyok. Nem igazán tudom mitől… átlag napi 5 órát alszom, de eddig egészen elég volt. Lehet, hogy elfogyott a belső tartalék energiám? Na, nem mellesleg rátesz egy lapáttal az érzésre ez a szemét idő, egész nap esik, be van borulva és már június van, mégis kabátban járok dolgozni. Iszonyú, még élni sincs kedvem… még egy ilyen nap és önkéntes Taigetosz-jelölt leszek…:) na jó, persze csak vicceltem, de tényleg durván lelomboz ez az időjárás.


Lehet, hogy valamennyire kötődik a nagy diétámhoz? Kész vagyok teljesen – nem hiszem el, hogy azóta mióta eldöntöttem, hogy „na, mostantól diéta”, azóta egyfolytában éhes vagyok.:) Semmivel sem eszem kevesebbet, max picit mást, de tényleg csak annyi, hogy köretet cseréltem, mert igazából sosem az volt a baj, hogy mit eszem, hanem a mikor a bajos állandóan. Imádok későn este enni… vagy ez a tv előtt nassolni is az egyik legjobb dolog. De ezekről le kell mondani.


Most érzem, hogy mekkora riszpekt annak, aki tud igazából diétázni – például egyik kedves barátnőm elkezdte a narancs-diétát. Már azért jár az elismerés, hogy egy bő másfél hétig bírta. Ezzel is nekem az a bajom, hogy már a második napra úgy átalakítanám az étrendet, hogy a diéta eredetijére már rá sem ismernél:). Úgyhogy alakítottam magamnak egyet, mert én nem vagyok hajlandó éhezni. És ez nem akarathiány kérdése, de igazából megkonzultáltuk Ginussal, hogy nem fogyókúra kell, hanem életmódváltás. Mert az a baj, hogy én most koplalhatok egy hónapig, aztán még azt mondom – rendben, lement nagy kínkeserves szenvedés árán, de simán vissza fog ugrani, amit leszenvedtem és hosszú távon semmi értelme. Ezen zseniális felismerés után döntöttem úgy, hogy hát ez így nem megy sokáig – átszervezzük az étkezést, de nem viszem túlzásba.


Nagyjából arra gondoltam, hogy cserélek tényleg köretet – megpróbálom azt az isteni krumplit mellőzni, kenyeret elfelejteni – jééézus, még leírni is szörnyű – és előtérbe helyezni a zöldségeket. Párolva husik mellé és nyersen mondjuk vacsira valami mellé, amit igyekszem nem későn enni. Ami még nekem nem megy, hogy sokat kell inni. Pedig muszáj lesz magamba erőszakolni 2 litert legalább valamiből, ami nem árt. Sajnos nem szeretem az ásványvizet, pfffffff, mit szenvedek én ezért életemben. Pedig annyira akarom szeretni, de szerintem szörnyű. Viszont van cukormentes üdítő abban a boltban – ahol minél többet veszel, annál többet spórolsz – amiben alig van gyümölcs… a gyümölcslé!!! tartalom 5%, de igazából én azt szeretem, nem édes és dijétás és viszonylag egészen jó árban van, úgyhogy lehetne belőle viszonylag sokat bigybirikkelni:) Na meg Ginus hatására, tegnap történelmi pillanathoz érkezett az életem– egy egész napja édesítővel iszom a kávét és a teát. És íme a bizonyíték. Mc Café – bogyó – méz:)




Egészen elmegy az íze, legalábbis nem halok bele, ahogy ezt a mellékelt ábra mutatja. A kávéban nem nagyon érzem a különbséget és a tea kicsit máshogy édes, de azért megpróbálom ezt is megszokni és hátha nagyobb ütemben tudok csinosodni… nagyon jó lenne.


Viszont a kávé iszonyat magas mennyiségéről nem vagyok hajlandó lemondani, mert imádom a kávé ízét… lehet, hogy függő lennék? – amúgy viccet félretéve, az biztos, hogy nálam kialakult egy bizonyos szenvedély a kávé iránt, de hát istenkém, ez van – nekem is kell egy kis bűnözés! Nem baj, úgyis tudjuk, hogy bűnök nélkül nem édes az élet:)


A másik dolog, amit két napja vettünk észre, hogy a jogosítványomban nincs benne a „01.01 vagy 01.06 szemüveggel (vagy kontaktlencsével) vezethetek” korlátozás. Pedig biztos, hogy az egészségügyi vizsgálaton én már szemüveges voltam és azzal olvastam el, amit muszáj volt. Csak a vezetés miatt figyelek arra, hogy nálam legyen, mert tudom, hogy ha véletlen úgy adódik, hogy a család vagy a barátaim alkoholt tolnának arcba, akkor legyen, aki hazahozza az autót. És sokszor okozott kellemetlenséget, mert ugye ha már szemüveg is van nálam, akkor nagyobb táska kell, abban meg mi nők nagyok vagyunk, hogy éppen akkora táska nem lesz elég, amekkorába pakolok. Sokszor magamtól dobom el az agyam, hogy a mindennapi használatú táskámba belefér hozzávetőlegesen 4-5 tégla, de ha olyan helyre megyek, néha még az övtáskám is elég: lakás-garázskulcs, pénztárca, forgalmi, telo, pzs zsebbe, slusszkulcs kézben… ennyi. … ki érti ezt?????? Nah mindegy, ma este salsa, remélem jó lesz… az idő továbbra is katasztrófa és hideg, de majd gyorsítunk a tempón és így lesz forró vér…:)


Ginus még dolgozik, de hogy könnyebben menjen a munka: Lady Gaga – Bad Romance… iszonyú jó zene füleimnek:)


2010. június 1., kedd

Kell, hogy mindenki egy kicsit "dög" legyen...

Azt hittem, hogy a szombati party után halál másnaposan fogok ébredni – ha már a pia nem lökött fejbe akkor este, majd másnap megkapom a magamét, de szabályosan jól voltam, mint aki üdítővel ünnepelt… hát hála isten, ezt is megúsztam, de nagyon úgy látszik, hogy velem nem igazán jó inni, mert nem vagyok túl gazdaságos ivócimbi. Nem is tudom, hogy ezzel most dicsekednem kellene vagy jól elhallgatni…?:) Csak ilyen kis körben mondom el, de psszt:) De még a mai napig azt mondom, hogy szeretek sofőr lenni… legalább senki semmit nem erőltet és annyit iszom, természetesen alkoholmenteset, amennyit én szeretnék, még ha a végén pilótakeksz szemeim lesznek, akkor is. Na meg akik ismernek tudják, hogy alkohol nélkül legalább olyan vidám és jókedvű vagyok bárhol, ha a társaság adott:)


Vasárnap ellátogattunk egy focimeccsre egy közeli kis falu lelkes, de eddig nem éppen tehetséges csapatának mérkőzésére és meglepődve tapasztaltuk, hogy kerültek a csapatba olyan fiatal srácok, akiknek van elképzelése a fociról: a kapu felé nem csak passzolnak, hanem némi erő is szorul a lövésükbe és láss csodát, néha el is találják a kaput. Nagy örömünkre gólzáporos meccset láthattunk, mert a srácok 6:1-re nyertek is, grat nekik... de nem elhanyagolható tény, hogy megvan a feelingje a vidéki megye IV. csoport meccseinek: a masszív szurkolótábor és a pályán kívüli elejtett mondatok. De ami asszem vitte a pálmát: kb a 75. percben egy sárga mezes srác kiabálta, hogy „a feketék nem velünk vannak” – vazze, eddig ezt nem vetted észre???:) Mekkora volt… meg Armando fedőnévre hallgató kedves falubeli volt játékvezető is mondta a „kollégának”, hogy „okos legyél, hülyének itt vagyok én…”. Ezek így nem hatnak annyira, de állat volt… lehet, mostantól megint egy apa-lánya program lesz hétvégenként..?! Örülnék neki!


Már említettem, hogy újraindítom a topmodell-projectet és ez most meg is valósul. Holnap - ha nem felejteném el - reggel megtörténik a hivatalos mérlegelés és megint megpróbálok odafigyelni mit eszem és újra belevetem magam a mozgás okozta örömök habzsolásába. Veszek aerobik bérletet és meglátjuk, de szerintem beiktatóm a tánc mellé a konditeremlátogatást is. Hiányzik a mozgás... és kell hogy elterelje a napi dolgokról a figyelmem és megnyugtasson. Na meg nem mellesleg még szeretnék fogyni... az előző szakaszban lement 8 kg, remélem most is sikerül, hátha mennék Balatonra:) Ja és tök jó érzés volt, hogy múltkori léleksimogató vásárlás alkalmával jó volt rám az S-es kabát és a farmerból is a 30as méret helyett már elég 28ast kérnem... juhéééé:) És ma is megjegyezték, hogy látványos az eredmény... és hát szeretnék jól kinézni, mert a férfiaknak jobban tetszenek a vékonyabb csajok... hát legyen:) És ha már a pasik szóba jöttek...


Mostanában egyre több nem igazán jól működő kapcsolat jön velem szembe. Legtöbbször a tudatos vagy éppen tudat alatti féltékenység öli meg a kapcsolatot – külön nem töltenek a párok egy percet sem… de eléggé élen halad a teljesség igénye nélkül felállított statisztika alapján elkészült listán az intim élet – hát hogy is mondjam – ritkulása és néhány esetben konkrétan 0-ra redukálódása. Persze akad olyan pár, ahol már nem sok minden segít ezen, mert a kapcsolat lelki része is halott, innentől igazából vagy üressé válik a szex vagy már meg sem kívánják egymást. Tény, hogy nem hiszem, hogy tőlem vár bárki is tanácsot, mivel per pillanat nem igazán tudok felmutatni egyetlen jól működő kapcsolatot sem, de igaz ami igaz, az eddigi tapasztalatokból tanultam. Nem szabad hagyni, hogy tönkre menjen a kapcsolat, ha van értelme harcolni érte… és igazából a legegyszerűbben az intim együttléteket lehet felrázni – eleve beszélni kell róla és meglepni a kedvesünket egy-egy figyelmességgel. Értem ez alatt a szexi fehérneműt, egy gyertyafényes, romantikus vacsit – ha valaki nem tud főzni, igazi kuriózum lehet a párja számára – vagy a női társaim figyelmét hívnám fel egy kis táncra. Nincs az a férfi, aki ne vágyna egy kis erotikára, kiváltképp attól, akit kíván…


Az igazságot megvallva egyszer én konkrétan kerestem egy olyan zenét, amire jól lehet táncolni és nem utolsó sorban vadulni – tehát legyen konkrét ritmusa, ami nem túl gyors és hát meglehetősen könnyen lehessen rá mozogni és ez találtam… ha alkalmam adódik rá, biztos hogy én is bevetem :):) Kell, hogy az életben legyen bennünk nem kevés dögség és vadság…:) Ahogy Shaggy mondja:

„Hey sexy lady, I like your flow, Your body's bangin, out of control!!! (Uh!) You put it on me (That's right) ceiling to floor, Only you can make me, scream and beg for more!!!" :)


Egy barátnőm mondta, hogy ez a blog nem csak szövegezésben tetszik neki, de imádja a zenéket, amiket a bejegyzésekhez tűzök, hogy „jobban csússzon”. Millió jó szám van még a tarsolyomban, de most jöjjön egy, a témához éppen megfelelő ritmusú szexi zene Marilyn Mansontól… lámpa leolt és lehet lassan ledobálni a ruhákat, csajok:)