2010. június 13., vasárnap

Lázban égek...

Az életemben egyetlen egy program van, ahonnan képtelenség elkésni: a salsa óra. Már akkor indultam el itthonról pénteken, amikor rég ment az óra elviekben, kb 20 perc az út, és mégis odaértem, sőőőt még vártam is. Az óra előtt 5 perccel még csak egy csajjal ketten voltunk a haladókból meg a két srác, akik besegítenek férfifronton a kezdőknél…na meg a tanár. De aztán csak becsordogáltunk és kezdődött az óra. De azért ez nem semmi, hogy tegnap sem sikerült elkésnem:)


Nagy autóvásárlási lázban égek - ilyen lázam van csak szerencsére. Most ezen a ponton kellett eldöntenem, hogy autó vagy lakás, amit akarok. A szimpatikus válasz: mindkettőt. De persze ez anyagilag ugye nem úgy működik. De döntöttem: autó. A döntésemnek szívfájdító, de egészen érthető oka van. Egy lakás megvételéhez és a berendezéséhez nem kevés pénz kell. Oké, hogy az eddigi ledolgozott 2,5 évem alatt összeszedtem egy egészen formás indulótőkét, de még legalább szerintem kéne egy 6-7 millió, hogy minden olyan legyen, ahogy én szeretném, azt meg egy fizetésre felvenni nagy merészség lenne részemről, úgy gondolom. Tehát ez a lakásproject tényleg csak akkor fog valamennyire szóba kerülni, ha már lesz egy olyan férfi, akivel el tudom képzelni az életem és majd együtt megküzdünk ezzel a dologgal is. Viszont az autó azért már egy elérhetőbb cél – anyagilag és hát nem mellesleg kezd egyre jobban problémás lenni az, hogy ki mikor hova viszi a családi autót.

Az álmom egy fekete színű autó, de nagyon úgy érzem, hogy ez az, amiről le kell mondanom, ahogy a jelenlegi helyzet áll, mert nincs. Nemes egyszerűséggel nincs. Aztán hosszas – már közel 2 havi keresgélés után meguntam – váltsunk színt. Na de milyet? Az az igazság, hogy ha már kiadok egy jó csomó pénzt, legyen olyan, amilyet én szeretnék – legyen szép és mivel full egyedit nem tudok venni, legalább ne legyen tucat színe: ne legyen ezüst. Úgyhogy maradt a piros. Első körben totál kilőttem, hogy nekem piros??? Ááááh, aztán most már a feketével egy szinten van. Totál megbarátkoztam vele és szerintem jól fog állni, elég csajos szín. Sőt anyám azt mondja, hogy egy fiatal lány ne vegyen feketét… na ezzel így nem értek egyet, de mindegy, már a piros is nagyon a szívemhez nőne. Úgyhogy most nagy válogatásban, nézegelődésben vagyok – szeretnék egy szép autót. – talán a jövő héten megtalálom a tökéletes hozzám illő autót, ami jól áll nekem:)


Ma konkrétan bolondok háza van nálunk, mert a szüleim szobáját felújítás céljából munkás srácok kerítik hatalmukba. Lesz tapétázás, meszelés, laminált parkettázás, új sarokülőgarnitúra… és ez mind a jövő héten. De ez mind azt vonja maga után, hogy a szüleim beköltöznek a szobámba a bátyám ágyára. Lesz ám itt perpatvar, jééézus. Mondtam éccsanyáméknak, hogy azt ugye tudják, hogy abban a szobában én vagyok az úr :) Akkor szép nyugodtan közölték, hogy nemhogy úr nem vagyok, de az nem is az én szobám, mert hivatalosan 1% közöm sincs a lakáshoz :) De nem rettenek meg… a kötelező programokat nézniük kell, mert hétfőn NCIS és Gyilkos számok, kedden Mentalista… nem gondolják, hogy ezek miattuk elmaradnak???? A lényeg, hogy ezalatt az egy hét alatt szerintem simán szétkapjuk egymást. Az programterv feszített – csütörtökön el kell hozni az ülőgarnitúrát úgyhogy ha a fene fenét eszik is, csütörtökre meg kell lennie a tapétának és a laminált padlónak. Kíváncsi leszek:) Majd hajtjuk az embereket mint állat… a festő gyerek egészen formás… remélem nem húz el innen, mire én hazaérek:)


Nagyon meleg van, úgyhogy elő a szoknyákkal és a papucsokkal… :) Végre 2 napi megsülés után eljutottam odáig, hogy a garázsból előszedtem a nyári hacukáimat. De szerintem most fog megint elromlani az idő – ez fix, de nem is lepődnék meg: ilyen az én formám. Valamelyik nap láttam egy jóslással foglalkozó honlapot, valamelyik nap jósolok magamnak és leírom, hogy mi lesz a jövőm:)


Szánsájn, jó zene - Bon Jovi - One wild night!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése