Elfáradtam...

Na, kérem szépen, a tojáskrémet természetesen megcsináltam, természetesen isteni lett, a fele elfogyott és menetrendszerűen egyfolytában a hűtőben lévő maradékra gondolok :) De sebaj, valahogy csak kibírom reggelig.

K mától céges csapatot épít Szántódon, úgyhogy a hétvégém szabad, így kerülhet sor a holnapi gyereknapra... lesz zumba felnőtteknek, lesz vonatozás - gyerekeknek ingyen, szülők kifizetik majd sajátként az ő jegyüket is... :) De majd holnap fotodokumentálok és beszámolok róla :)

Apropo zumba - kicsit el vagyok keseredve emiatt a fogyókúra project miatt. Sanyargatom magam, és mégsem megy le semennyi, sőt tegnap az oviban készült képek láttán rá kellett jönnöm, hogy ez így sehogy sem jó. Kicsit el is vagyok fáradva az egésztől, hogy szenvedek, megvonom magamtól a jót és a finomat és mégsem megy le. Ezt megelégeltem! Arra jutottam, hogy a diétát megtartom, de csak annyira, hogy ez nekem is jól essen. Tehát a köretet szemrebbenés és szenvedés nélkül lecserélem, de a barna kenyeret megtartom reggelire meg ilyesmi. A Norbi kaja finom, az is marad. Elmegyek mozogni is, de a tegnapi sütiből is ettem, nem akarok lemondani a finomról és a jóról. És ha néha becsúszik egy-két szelet pizza, akkor azt lelkiismeretfurdalás nélkül fogom megenni. Magyarul: törekszem figyelni rá, de nem görcsölöm túl a dolgot, mert eredménye nem lesz, csak a kedvetlenségemet hozza elő. Na, ezt megkoronázva megkerestem egy régi zenét: Creed - My Freedom.

A szövegében van egy rész, ami nagyon tetszik:

"Your eyes stare at me in the dark
And I hope those eyes
Don't steal my freedom
My freedom..."